A teniszben a hagyom�nytiszteletnek meghat�roz� szerep jut, de az eg�szs�ges konzervativizmus mellett a sport�g vezet�i �vek �ta nyitottak az �szszer� �j�t�sokra, v�ltoztat�sokra. A mostanit �gy is �rt�kelhetn�nk, hogy az egyik fejl�d�s kik�veteli a k�vetkez�t. Mir�l van sz�? A j�t�k sebess�ge, dinamik�ja annyira felgyorsult, hogy hi�ba figyel minden vonalat egy b�r�, szabad szemmel nagyon neh�z meg�llap�tani, hol �rte, cs�pte a labda a p�ly�t, k�v�l vagy bel�l. Ma m�r egy pont itt vagy ott m�rk�z�seket d�nthet el, az pedig doll�rmilli�k sors�r�l hat�roz. Ha teh�t lehet�s�g van egy t�vedhetetlen vonalfigyel� rendszer �zemeltet�s�re, akkor azt alkalmazni kell. K�rd�s persze, milyen �ron?

A Hawk-Eye Officiating, a "m�k�d� sasszem" nem az egyetlen vonalfigyel� rendszer, term�szetesen ez is hatalmas �zlet, m�g nem d�lt el, melyik lesz a v�gs� befut�. Az illet�kesek nem akart�k teljesen kiiktatni az emberi t�nyez�t, ez�rt "sasszem" csak akkor jut szerephez, ha valamelyik j�t�kos k�ri. A vonalb�r�k teh�t tov�bbra is a saj�t szem�kre hagyatkozva v�gzik a dolgukat, d�ntenek, de ha az egyik teniszez� �gy gondolja, rosszul �t�ltek, j�n a visszaj�tsz�s. Err�l a sz�kben �l� b�r� int�zkedik �s a l�nyeget nem csak a t�v�n�z�k, de a stadionban helyet foglal�k is figyelhetik, �lvezhetik, mert �ri�s kivet�t�t haszn�lnak.

Egy j�t�kos j�tszm�nk�nt k�t alkalommal k�rheti a rendszer alkalmaz�s�t, de ha kider�l, jogosan k�rd�jelezte meg a vonalb�r� d�nt�s�t, visszakapja a fellebbez�si lehet�s�get. Egyik szettr�l a m�sikra nem lehet �tvinni a korrekci�s ig�nyt, viszont a r�vid�t�sben mindk�t f�l kap egy-egy �jabbat.

�ltal�nos v�lem�ny, hogy az elektronikus vonalfigyel� rendszer bevezet�se akkora �tt�r�s a teniszben, amilyenre a tie-break bevezet�se �ta nem volt p�lda. Tavaly tavasszal m�g �gy volt, hogy m�r a 2005-�s US Openen ezzel j�tszanak, de cs�szott az �tad�s.

Ennek tal�n Roger Federer �r�lt a legjobban, mert � a kezdett�l nem t�mogatta. "Nagyon hat�rozott a v�lem�nyem: teljesen ellene vagyok. Nem v�ltoztatn�m meg a mostani szab�lyt. Mi lesz a kisebb versenyekkel, ahol nem tudj�k bevezetni? Ez t�l sokba ker�l, rengeteg p�nzt dobnak ki az ablakon n�h�ny vonalb�r�i d�nt�s miatt. Azokat a doll�rmilli�kat jobb c�lokra is el lehetne k�lteni. Tudom, az eg�sz a Serena Williams-Jennifer Capriati meccs miatt van, amikor a harmadik j�tszma elej�n t�bb vitathat� d�nt�s sz�letett, de sz�momra ez nem meghat�roz�. Ellene vagyok �s k�sz" - mondta egy�rtelm�en tavaly m�jus 25-�n a Roland Garroson Roger Federer.

Vannak, akik m�sk�pp l�tj�k. "H�sz �ve vagyok a profi teniszben �s ez az egyik legizgalmasabb dolog, ami a j�t�kosokkal, a szurkol�kkal �s a t�v�n�z�kkel t�rt�nik. Ez a technol�gia egy eg�szen �j dimenzi�t ad a j�t�khoz" - v�lekedett Andr� Agassi.

"A labda annyira gyorsan megy ma, hogy n�ha a k�pzett b�r�k sz�m�ra is lehetetlen k�vetni. Ki kell haszn�lni a technika fejl�d�s�t �s kiz�rni az emberi hib�z�s lehet�s�g�t" - �rvelt a v�ltoztat�s mellett James Blake.

"Akik hallgatj�k a k�zvet�t�seim, tudj�k, hogy �n r�g�ta t�mogatom a visszaj�tsz�st. Ez m�g �rdekesebb� fogja tenni a teniszt" - magyar�zta John McEnroe.

"J�t�kosk�nt azt akarom tudni, hogy a vonalb�r�skod�s a lehet� legpontosabb, halad a technol�giai fejl�d�ssel. Teh�t ez egy nagyszer� h�r a tenisznek" - �rvendezett Maria Sarapova.

Most csak �szak-Amerik�ban vezetik be az �j szab�lyt, de ha bev�lik, r�videsen Ausztr�li�ban, �zsi�ban �s Eur�p�ban is alkalmazz�k, b�r a salakon nincs akkora jelent�s�ge, mert ott nyomot hagy a labda.